A páfrányfenyő megjelenése
A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) lombhullató, kétlaki,
dekoratív fa. Növekedése lassú, de akár 35-40 méter magas fává nő.
Koronája lehet szabályos, széles kúp, de szabálytalanul is szétterülhet.
Egyedi, legyező alakú levelei villás erezetűek, a levélnyél hosszú,
levelei április közepétől, végétől fejlődnek. A lombozat ősszel nagyon
mutatós, aranysárgára színeződik. A hím- és a nő ivarú egyedeik több
tulajdonságukban, -például növekedési erélyükben- eltérhetnek egymástól.
Lecsüngő, gömb alakú magja nagyméretű, sárga színű, kívül fehér,
hamvas. A mag kifejezetten kellemetlen szagú, mert a külső, húsos réteg
bomlásakor kapronsav és vajsav keletkezik. A páfrányfenyő csak akkor hoz
magot, ha a termős és a porzós növények egymás közelébe lettek ültetve.
A páfrányfenyő ültetése, környezeti igénye
A páfrányfenyő fényigényes növény, ezért meleg, napfényes helyet
válasszunk számára a kertben. Mivel gyökerei mélyre hatolnak, jó
vízáteresztő képességű, levegős talajba ültessük. Kedveli az enyhén
savanyú homoktalajokat, de a magas mésztartalomra érzékeny. A több éves
fák jól tűrik a szárazságot, az ültetés utáni első években azonban
öntözzük rendszeresen a páfrányfenyőt. A kórokozóknak, kártevőknek
ellenálló.
